Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?

Dr. Németh Ágnes - WEBBeteg

Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is.

Mammográfia - Daganatos mell	Mammográfia - Egészséges mell

Az emlőről készülhet úgynevezett natív felvétel, melynek nagy a felbontóképessége.
A felvételen jól elkülöníthető a zsírszövet, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások.

A másik típus a digitális mammográfia, mely a kisebb sugárterhelés miatt jobban használható szűrővizsgálatként.
Emellett nagy előnye, hogy az expozíciós hibákat utólag is ki lehet javítani, illetve, hogy a felvételek digitálisan nagyíthatók,
így újabb sugárterhelésnek nincs kitéve a beteg.

Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC)
ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt
(Magyarországon 2001 őszén indult el az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 65 év közötti nők
névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről).
Hasznos viszont tudni arról, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt van, ám veszélyeztetettnek érzi magát!

GYAKORI KÉRDÉSEK A MAMMOGRÁFIA VIZSGÁLATTAL KAPCSOLATBAN

1. Hogyan lehet vizsgálatot kérni?
A vizsgálat elvégzéséhez beutalót kell kérni, amit a háziorvos vagy bármely szakorvos adhat.

2. Van kockázata?
A mammográfiás képalkotás alacsony energiájú ionizáló sugárzással történik, ezért csak kismértékű sugárkockázat van.

3. Milyen időközönként ajánlott?
1-2 évenként (életkortól és rizikófaktoroktól függően), illetve panasz vagy a kontrollvizsgálatok igénye szerint.

4. Mennyi ideig tart?
Átlagosan 5 perc.

5. Fájdalommal jár?
Az emlők összenyomása járhat enyhe kellemetlenséggel, fájdalommal.

A mammográfia vizsgálat menete

Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel.
A mammográfiára legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete, egyébként bármely időpontban elvégezhető.

A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon.
A felvételt asszisztensek készítik, orvos utólag elemzi a felvételeket az orvosi dokumentációkkal összevetve.
Először megtörténik a mell áttapintása, ezt követően pedig a röntgengép elé kell állni, és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületre.
Felülről egy plasztik lappal összenyomatják a mellet, de nem kell félni, sérülés nem következhet be. Az összenyomásnak az oka, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvétel minőségét.

A vizsgálat során két felvétel készül: az egyik ferde irányú, a másik pedig egy fentről lefele irányuló kép.
Ezeket a felvételeket elemezik részletesen meszesedés és egyéb elváltozások után kutatva.
Emellett - amennyiben kóros elváltozásra van gyanú - más irányú kiegészítő felvétel is készíthető.

A 45 és 65 év közötti nők automatikusan behívót kapnak kétévente mammográfiás vizsgálatra,
ennél gyakrabban nem indokolt a problémamentes lakosság szűrése.

A szűrővizsgálat eredményét nem kell helyben megvárni, postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is.
Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak további vizsgálatokra hívják be a beteget.

Amennyiben valamilyen gyanú van emlőrákra, úgy korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére.

A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata, ezért attól függetlenül, hogy behívót már nem kapnak, a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra kell menniük háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérni.

Mikor nem ajánlott a mammográfia vizsgálat elvégzése?

A vizsgálatnak abszolút ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt, szoptatás során, illetve közvetlenül menstruáció előtt nem ajánlott az elvégzése.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az emlődaganat magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot.
A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható.
Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltak, ha egészségtelen életmódot folytatnak, elsősorban dohányoznak, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintanak vagy észlelnek a mellükben.

A szűrővizsgálat országos bevezetése óta jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya.

MIRE FIGYELJÜNK AZ ÖNELLENŐRZÉS SORÁN?

Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot nem helyettesíti!
Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében.

Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt.
Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is.
A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.

További szűrési, diagnosztikai lehetőségek

Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat: A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét.
Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható.
Ultrahangos szűrés: Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák.
Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal.
Diagnosztikus mammográfia: Pontosabb, részletesebb (több irányból, nagyított felvételek) vizsgálat a szűrő jelleggel elvégzett mammográfiához képest. Az esetek 90%-ában képes az emlőelváltozások leírására.
Diagnosztikus emlő-MR: Amennyiben a mammográfia eredménye kétséges, felmerül többgócú térfoglalás lehetősége emlő MR (mágneses rezonancia) vizsgálat elvégzésére van lehetőség.

FELTÉTLENÜL FORDULJON ORVOSHOZ, HA AZ ALÁBBI TÜNETEKET TAPASZTALJA MAGÁN!

Az emlő alakja torzul.
Az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik.
Az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik.
A mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket.
Az emlő véresen váladékozik addig ismeretlen csomót tapint.

Finomtű-biopszia: A legkevésbé invazív eljárás, mely során citológia minta (tehát sejtes elemek) vételére van lehetőség. Nagyobb kiterjedésű elváltozások esetén ultrahangvezérelten elvégezhető a vizsgálat, amennyiben kisméretű, bizonytalan elváltozásból történik a mintavétel, úgynevezett stereotaxiás mintavételek elvégzése javasolt (mammográfia, illetve MR-vezérelten).
Vastagtű-biopszia (core biopszia): Amennyiben pontos szövettani diagnózist kívánnak felállítani (pl. pozitív citológiai vizsgálat után, neoadjuváns kezelések megkezdése előtt) vastagtű-biopszia elvégzése javasolt. Ez az eljárás nagyobb invazivitású beavatkozást jelent, azonban az itt nyert szövethengerből pontosabb szövettani diagnózis nyerhető (pl. az esetleges emlőtumor hormonreceptor-státusza meghatározható).
Excisiós biopszia: Amennyiben nem sikerül sem vékonytű-biopsziával, sem core biopsziával diagnózishoz jutni sebészi feltárás történhet az elváltozás azonosítása érdekében.