Kullancsveszély, tények és tévhitek

Leggyakoribb tévhitek:

„A kullancsok a fákról támadják meg áldozataikat”

Manapság nem kizárólag az erdőben jelenthetnek veszélyt ezek a vérszívók. Fűben, bokrok alacsony ágain tartózkodnak, egy méternél magasabbra nem  nagyon mennek. Az arra sétáló emberek ruháiba vagy állatok szőrébe akaszkodnak fel. Szeretik a dús aljú növényzetet és a magas páratartalmú környezetet.

„A csípést fertőtlenítsük, kenegessük”

Ne kenjünk semmit a csípés helyére. A fertőtlenítőszer nem éri utol a vérpályába jutott kórokozókat, sőt még a készítmény helyi irritációt is okozhat.

„Ha beszakadt a bőrbe a kullancs szájszerve, azt mindenképp el kell távolítani”

Ha beleszakadt a kullancs szájszerve, nem szabad piszkálni, hiszen a piszkálás következtében gyulladásos reakció következhet be, amit rendszerint antibiotikummal kezelnek, és akár tévesen is felmerülhet a Lyme betegség lehetősége is.

„A kullancs eltávolítására történhet krémmel, olajjal, ecettel, gyufával…”

Ha behatások, nyomások érik a kullancsot, azok öklendezésre késztetik, a benne lévő kórokozókat pedig magunkba préseljük ezáltal.

Nézzünk egy-egy példát a kullancs helyes és helytelen eltávolítására!

Helyes kiszedés:

Helytelen eltávolítása:

A legfontosabb a megelőzés. Hogyan védekezhetsz ellene?

•    Megfelelő, zárt ruházat kirándulás alkalmával
•    Kullancsriasztó készítmények használata
•    Védőoltások a betegségek ellen: Az oltás az őszi-téli időszakban ajánlott, mert a vírusfertőzés elleni védettség az alapoltások beadása utáni 4-6 hétben alakul csak ki.
•    A szabadban töltött idő után mindig nézessük át a testünket valakivel, különös tekintettel a hajlatokra figyeljünk.

Forrás: WEBBEteg ide vonatkozó cikkei